Google+

Mindenegyben blog

 
Hirdetés
Hirdetés

szerkesztette Mindenegyben Blog

2014. október 24. (péntek), 21:12

A férfiaknál előforduló daganatok mintegy 10 százalékát teszi ki, különösen időskorban előforduló daganattípus. A rettegett prosztatarák azért is tartozik a félelmetes betegségek közé, mert bár korai stádiumban felismerve jók a gyógyulás esélyei, ebben a szakaszban meglehetősen nehéz kiszúrni. Míg a nőket fenyegető emlőrák szűrését komoly médiahátszél és szervezett mozgalom felkiáltójelezi, a prosztatarákszűrésre közel sem ilyen erős a felhívó erő. Pedig pontosan az említett okból – nehéz otthon felismerni – lenne nagyon fontos a rendszeres szűrővizsgálat, különösen az ötven fölötti korosztályban. Magyarországon évente körülbelül 1500 ember hal meg ebben a betegségben. A veszélyeztetettség az életkorral egyre nő, a százalékosan legtöbb megbetegedés a 75 évesek között fordul elő.

Veszélyeztetettek köre

Számtalan vizsgálat kutatta már a prosztatarák kialakulásának okait, a veszélyeztetettek körét. A kutatásokból egyértelműen kiderült, hogy a zsírban gazdag táplálkozás növeli a daganat kialakulásának kockázatát, illetve fény derült bizonyos fokú genetikai meghatározottságra is. A felmenők között előfordult prosztatarákos megbetegedés két-háromszorosára növeli a betegség kialakulásának esélyét. Bizonyos környezeti ártalmak is a veszélyeztető tényezők között szerepelnek; észrevették például, hogy a gumigyári munkások, valamint az akkumulátor- és elemgyártás területén tevékenykedők körében gyakoribb a rákos megbetegedés.

Logikus lenne a tesztoszterontermelés és a prosztatarák között kapcsolatot feltételezni, ám ez mind a mai napig nem teljesen tisztázott összefüggés. A hím nemi hormonok jelenléte szükséges a betegség kialakulásához, ám hogy a hormonháztartás miképpen hat a daganat megjelenésére, nem világos. Azt mindenképpen el kell mondani, hogy a már sok helyen napvilágot látott rémhírek ellenére a szexuális aktivitásnak semmilyen hatása nincs a prosztatarák kialakulására.

Rettegett jelek

A prosztatarák korai fázisban tünetmentes, és a későbbiekben sincsenek kizárólag daganatra utaló jelek. Különösen idősebb korban gyakori a dülmirigytúltengés, a prosztatagyulladás, esetleg a prosztatakövek megjelenése, amely mind hasonló tünettel jár, mint a rettegett daganat.

  • Vizelési panaszok: éjszakai vizelés, vizelésrekedés. Ezt a prosztata növekedése okozza, ami a húgycső összenyomódásával jár.
  • Véres ondó, vérvizelés: a daganat a húgycsőbe vagy a húgyhólyagba „tör be”, ebből adódnak az ijesztő tünetek.
  • Deréktáji, keresztcsonttáji, combban jelentkező fájdalom: sajnos ezek a tünetek már az előrehaladott állapotot, az áttétek megjelenését jelzik.
  • Gyengeségérzet, fogyás, vérszegénység: ezek általános daganattünetek, tartósabb jelenlétük általános kivizsgálást tesz szükségessé.

Megelőzés, vizsgálatok

Mivel a férfiak körében a második-harmadik helyezett rákos megbetegedés, már negyven év felett érdemes figyelni rá, és rendszeresen, legalább évente egyszer szűrésre menni. Annál is inkább, mivel korai stádiumban a prosztatarák nem ismerhető fel, és az is előfordul, hogy még vizeletürítési problémákat sem tapasztal a beteg. Amikor az áttétes tünetek jelentkeznek, akkor viszont már elenyésző a gyógyulás esélye.

Urológushoz fordulva rövid és egyszerű, bár kissé kényelmetlen vizsgálat során bizonyosodhat meg a szakember a prosztata egészségéről. Egy másik lehetséges felderítési mód a prosztataspecifikus antigén (PSA) meghatározása. Ez nem kimondottan a prosztatadaganat szűrésére alkalmas módszer, a prosztata minden betegségében megemelkedhet a PSA-szint. Arra viszont mindenképpen alkalmas, hogy kizárják a megbetegedés esélyét, vagy további vizsgálatra küldjék azt, akinél az antigén szintjének megemelkedését tapasztalják. Egyes szakemberek és rákellenes szervezetek szerint a 40 évesnél idősebb férfiak körében évenkénti PSA-vizsgálatot kellene bevezetni, ami jelentősen visszavetné a prosztatarák sajnálatosan előkelő helyét a rákos megbetegedések ranglistáján.

forrás:www.otvenentul.hu